Zuzassunk egy nagyot, rakjunk mindjárt egy interaktív debuggert a kivételkezelőbe! :-) Most hogy már van printf(), nem lesz olyan vészes. (Egy kompletebb, többplatformos függvénykönyvtárért, lásd a mini debugger-t.)
$ qemu-system-aarch64 -M raspi3b -kernel kernel8.img -serial stdio
Synchronous: Breakpoint instruction
> x
0007FFF0: 13 60 09 00 00 00 00 00 24 10 20 3F 00 00 00 00 .`......$. ?....
> i x30 x30+64
00080804: D2800000 movz x0, #0x0
00080808: 94003D1C bl 0x8FC78
0008080C: 94003ECF bl 0x90348
00080810: D69F03E0 eret
00080814: D503201F 27 x nop
>
Egy nagyon minimális és egyszerű debugger (~300 C sor).
breakpoint
újonnan definiált C kulcsszó. Ahová beillesztjük a kódba, ott meghívódik a debugger
dbg_decodeexc()
hasonló a 11-es oktatóanyagbeli exc_handler-hez, dekódolja a kivételt kiváltó okot és kiírja
dbg_getline()
na ja, mégegy hiányzó függvény. Szükségünk van egy módra, amivel a felhasználó szerkesztheti
a parancssort és ami sztringként visszaadja amit begépelt, mikor Enter-t üt. Szokásunkhoz híven minimál
dbg_getoffs()
ez a funkció a parancs paramétereit értelmezi. Elfogad hexa és decimális számot "regiszter+/-offszet"
formátumban
dbg_main()
a debugger fő ciklusa.
Mivel kicsi (~64k), mégis minden ARMv8.2-es utasítást ismer, és az sprintf() az egyetlen függősége (amivel már rendelkezünk), ezért a választásom az Universal Disassembler-re esett ehhez az oktatóanyaghoz. Ha nem szeretnél disassemblert belefordítani a debuggeredbe, akkor a dbg.c fájl elején állítsd a DISASSEMBLER define-t 0-ra.
A _vector
táblánk kicsit máshogy fest. Először is el kell mentenünk a regiszterek értékét a dbg_saveregs
hívással,
majd kiírjuk a kivétel okát és meghívjuk a mini-debuggerünk fő ciklusát.
Leteszteljük az új breakpoint
kulcsszavunkat C-ben.